Helló mindenkinek!
A mágiának ma már olyan sok fajtája létezik, hogy nehéz mindet megszámolni. A mágia alapvető fogalma azonban évezredek óta változatlan, mióta az emberek felfedezték a szellemi világ és a mentális energia létezését.
Félretéve a vitákat arról, hogy a számos mágikus rendszer közül melyik a leghatékonyabb, van egy szabályszerűség abban, amiről ez a téma szólni fog (amíg nem térünk el túlságosan a témától).
Tapasztalatom szerint a fehér mágia és a fekete mágia közötti felosztás eleve kudarcra van ítélve, mert rajtunk múlik, hogy eldöntjük-e, hogy rituálé arra kell használni, hogy segítsen vagy pusztítson. Ha azonban a magas (szertartásos) mágiát és az alacsony mágiát nézzük, akkor láthatunk néhány különbséget. Rögtön leszögezem, hogy itt nem arról van szó, hogy megítéljük, melyik a jobb vagy rosszabb, mert nem így kell megközelítenünk.
Magas varázslat:
- Olyan rituálékra utal, amelyek során mágikus eszközöket, például tőrt, kelyhet, pálcát stb. használnak.
- Alapvetően a rituálék során a spirituális entitások megidézésén, a nekik való felajánláson és a cél megvalósításán alapul a fizikai világban.
- Használja az invokációkat, a visszavonásokat, a paktumok megkötését stb.
Alacsony varázslat:
- A valóság megváltoztatásához nem szükséges azonnal ismeretlen démonokat vagy szellemeket megidézni.
- Elsősorban az elme energiájának felhasználása egy cél eléréséhez.
- A mágus önmagát képviselve és elsősorban saját energiaforrásait felhasználva változást idéz elő a valóságban.
Dióhéjban ezek a legfontosabb különbségek e mágiatípusok között.
Melyik a hatékonyabb? Minden attól függ, hogy mit akarunk elérni, és milyen hajlamaink vannak. Mindannyiunknak egyénileg kell eldöntenünk, hogy mi a megfelelő számunkra.
Üdvözletem!
- A mágus önmagát képviselve és elsősorban saját energiaforrásait felhasználva változást idéz elő a valóságban.
Mi a helyzet például az olyan gyakorlatokkal, mint a nyírfagallyak, gyógynövények használata és az ezek erejében való hit, majd a saját energiaforrásokból való merítésen alapuló rituálék és "varázslatok" elvégzése?
Úgy vélem, hogy ez a felosztás a magas és alacsony mágia között többé-kevésbé mesterséges.
Lehetséges, hogy tévedek és megsértek valakit ezzel, de remélem, hogy megmagyarázza kínos tudatlanságomat ezen a téren.
Véleményem szerint van egy felosztás a magas és alacsony mágia között, de hozzá kellene adni a "középső mágusok" (neologizmus?) kategóriáját is, akik nem illeszkednek ebbe a sémába. A kettő közötti határok azonban annyira képlékenyek lennének, hogy lehetetlen lenne bármilyen tömör szabályba foglalni őket. A fő különbség a magas, a "közepes" és az alacsony mágiát gyakorló mágusok között a megközelítésben, esetleg a gyakorlás iránti elkötelezettség mértékében lenne.
Az előbbiek számára a mágia valószínűleg egy életforma lenne, egy szabály, amellyel az egész életet és mindent, ami a világban történik, le lehet írni. Így vagy úgy, de komolyan vennék a mágiát. Az alacsony mágusok, hogy értelme legyen, lazábban állnának hozzá, a mágia nem foglalná le gondolataik nagy részét, csak menő és hasznos lenne. Elképzelem, hogy ha egy ilyen mágustól megkérdeznénk, hogy milyen sikereket ér el a mágia gyakorlásában, azt válaszolná, hogy van ennél sokkal érdekesebb téma is. És a "közepesek"? Ők valahol középen lennének, valószínűleg csak abban a néhány esetben lehetne őket annak nevezni, akiket nem lehet könnyen besorolni a többi csoport valamelyikébe - a határozatlan/időlegesen ingatag/ sok mindent nem tudó/ sok mindent szokatlan módon keverő/káoszmágusok.
A magas és alacsony mágia közötti felosztás nagyon leegyszerűsítő, az anyagi és a szellemi világ közötti természetes különbségtételből ered. Ami a mágiát mozgatja, az az AKARAT, de az emberi akarat nem a semmiből jön - vagy az anyagból, vagy a szellemből ered. Ezek az egyetlen olyan erőforrások a világegyetemben, amelyek dinamizmust adnak minden emberi tevékenységnek, így a mágiának is. Az emberek gyakran, egyik vagy másik akaratukat felhasználva, mágikus cselekedeteket hajtanak végre az életükben anélkül, hogy ennek tudatában lennének, de ezt csak szórványosan és véletlenül teszik.
A mágus olyan személy, aki tudatosan teszi ezt, és választ az erő e két formája között. A nagy mágus, Karl Marx például, aki sátánista és fekete mágus volt, mint előtte Arisztotelész, követőinek sokasága előtt felfedte, hogy az egyetlen ok-okozati erő az anyag, és a lét az, ami a tudatot meghatározza, tehát az akarat az anyagból ered, és annak egyetlen forrása, a szellemet formálja. Jézus és Platón az ellenkező nézetet vallotta, vagyis azt, hogy a létet a tudat határozza meg, és az akarat legfőbb forrása a szellem, amely az anyagot és annak akaratát foglalja magába. Platón követője számára a szellem akarata aláveszi az anyag akaratát, és így cselekszik. A következtetés az, hogy kétféle mágia létezik - Marx követői számára a magasabb mágia az anyag mágiája, Platón követői számára pedig a magasabb mágia a szellem, míg az alacsonyabb anyagi mágia alárendelt szerepet játszik. És így harcolnak ezek az iskolák évszázadok óta egymás ellen.
Ami a mágia állítólagos "szürke zónáját" illeti, az nem létezik, ez egy illúzió, mert az anyagon és a szellemen túl nincs semmi, nincs olyan harmadik erő, amely képes lenne egyszerre leigázni ezt a két erőt. Egy másik következtetés - a valóságban az egyik erő magasabb, és az egyik volt az első, függetlenül az ember felfogásától, és Ő az, aki a természet szerint leigázza a másikat. Az, aki természetellenes módon próbálja leigázni, pillanatnyilag a "magasabb varázslat" stb. nagy illúzióját kelti. A saját választásodat kell meghoznod!
@pajeczyna De azért összekeveredik, nem igaz? Arisztotelész és Marx, Platón és Jézus, valamint a magas és alacsony mágia.
Kedves asszony, hol találtad az anyagnak a szellemmel szembeni felsőbbrendűségének gondolatát az alacsony mágiában? Abban az időben, amikor a magasabb és alacsonyabb mágia fogalma kialakult, a pogány hagyományokon alapuló népi mágia nem feltételezett semmi ilyesmit. A kereszténység által érintetlen ősi hiedelmekben nem létezett a szellem és az anyag dualizmusa. A pogányok számára minden egyetlen egység volt. Mind az a gondolat, hogy a szellem meghaladja az anyagot, mind pedig ennek az ellenkezője érthetetlen lett volna számára. Kicsit olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy az alma egyik fele jobb, mint a másik. Pogány őseink nem tettek külön különbséget a szellemi fejlődéssel kapcsolatos és a földi életet érintő gyakorlatok között, mert monista világképükben nem volt erre hely.
Fogalmam sincs, honnan jött a Marx és Arisztotelész közötti összehasonlítás. Hol állította Arisztotelész, hogy az anyag a szellem fölött áll? Ez elég merész vád egy olyan valakivel szemben, aki az empiristák által annyira bírált "isteni tudást" a tudományok csúcsára emelte. Ugyanez az Arisztotelész állította fel a "mozdulatlan mozgató" elméletét is. - a világot befolyásoló transzcendens szellemről/istenről.
Marx viszont teljes mértékben Hegelre támaszkodott, akinek filozófiája a neoplatonizmuson alapult.
Az anyag és a Szellem közötti felosztás, amit ti bemutattok, nem természetes. Ez egyszerűen egy osztályozási rendszer, valami mesterséges, ember alkotta. Az sem igaz, hogy az a két tábor, amelyről beszélsz, évszázadok óta harcol egymással. A dualizmus és a "hűvös Szellemre" és a "kevésbé hűvös anyagra" való felosztás egy adott történelmi pillanatban jelent meg a filozófiában. Ez nem örök vagy igaz. Ez is csak egy egyszerű osztályozás, mint bármelyik másik. És olyan elemeket illesztesz bele, amelyeknek semmi közük hozzá.
@ismer bocsásson meg, de azt kell mondanom, hogy véleményem szerint ön nagyon keveset tud a pogányságról.
Másodszor, abból, amit írsz, hogy nem hiszel a fizikai test halála utáni élet létezésében.
Harmadszor, Marx kapcsolatban állt és tagja volt egy sátáni páholynak, amit dokumentáltak és megerősítettek. Ahogy Madame Blavatsky is, aki szintén tag volt. Blavatsky sokat írt a szellemről, bár ő meggyőződéses luciferista volt, és élete végéig az is maradt. Kezdetben hivatásos terrorista is volt, bombákat helyezett el, és sok későbbi terrorista vette tőle a példát.
Igen, Arisztotelész arról írt, amit Ön is említ, de ez egyáltalán nem zárja ki azt a tényt, hogy előkészítette a marxizmus talaját, és megfordította a platóni iskola gondolkodását. Az ő értelmezése eltért Platónétól, és az emberiséget afelé fordította, hogy a külső entitásokat fontosabbnak tekintse. Bevezette a megismerés empirikus megközelítését és a mágia ilyen módon való kezelését.
Negyedszer, nem fogok harcolni veled azért, mert igazad van. Ez a te döntésed és mindenki másé is; ha ez csak elméleti megfontolás, akkor nem igazán számít nekem. Ami számít, az a választás és az azon alapuló cselekvés.
A szavak önmagukban nem tartalmazzák az igazságot, az IGAZSÁG rajtuk kívül létezik!
És olyan elemeket illesztesz bele, amelyeknek semmi közük hozzá.
Ha tágabb perspektívából nézzük a dolgot, akkor látható, hogy az elme csak a tényeket próbálja bizonyos elméletekhez illeszteni.
@ismer bocsásson meg, de azt kell mondanom, hogy véleményem szerint ön nagyon keveset tud a pogányságról.
Másodszor, abból, amit írsz, hogy nem hiszel a fizikai test halála utáni élet létezésében.
Harmadszor, Marx kapcsolatban állt és tagja volt egy sátáni páholynak, amit dokumentáltak és megerősítettek. Ahogy Madame Blavatsky is, aki szintén tag volt. Blavatsky sokat írt a szellemről, bár ő meggyőződéses luciferista volt, és élete végéig az is maradt. Kezdetben hivatásos terrorista is volt, bombákat helyezett el, és sok későbbi terrorista vette tőle a példát.
Igen, Arisztotelész arról írt, amit Ön is említ, de ez egyáltalán nem zárja ki azt a tényt, hogy előkészítette a marxizmus talaját, és megfordította a platóni iskola gondolkodását. Az ő értelmezése eltért Platónétól, és az emberiséget afelé fordította, hogy a külső entitásokat fontosabbnak tekintse. Bevezette a megismerés empirikus megközelítését és a mágia ilyen módon való kezelését.
Negyedszer, nem fogok harcolni veled azért, mert igazad van. Ez a te döntésed és mindenki másé is; ha ez csak elméleti megfontolás, akkor nem igazán számít nekem. Ami számít, az a választás és az azon alapuló cselekvés.
A szavak önmagukban nem tartalmazzák az igazságot, az IGAZSÁG rajtuk kívül létezik!
Mutasson be történelmi bizonyítékot arra, amit mond, mert anélkül csak történetek.
A magas mágia nemcsak a rituálékhoz kapcsolódik, hanem egy olyan spirituális megközelítéshez is, amely túlmutat a természet erőin. Ezek fejlettebb tanítások, amelyek beavatáson keresztül jutnak át és titkos körökben adják tovább. Azt mondod, hogy az igazi tudást nem lehet könyvekből vagy az internetről megszerezni, hanem az iskolákban és kolostorokban élő mesterek hagyományos tanításai révén.
Az alacsony mágia ezzel szemben a természet erőivel való munkára összpontosít, megtalálható a népi és sámánmágiában, és a családi hagyományokon alapul. Jobban kapcsolódik a földi dolgokhoz, és nem éri el a magasabb spirituális szinteket.
A magas mágia szükség esetén használhatja az alacsony mágiát, de olyan eszközökkel rendelkezik, amelyekhez az alacsony mágia nem fér hozzá. A lényeg, hogy csak a legkitartóbbak és legelszántabbak tudják igazán felfedezni ezeket a titkokat, míg a többiek a felszínen maradnak a témában.
@pajeczyna Kérem, idézze a nyilatkozatának azt a részét, amely ezt megerősíti. Kicsit logikátlan, amit írtál. Hiszen a fizikai test a halál után is létezik, és azt temetjük el a temetőben. Elvégre egy holttest nem tűnik el nyomtalanul a halál után 😀 A pogányoknak - és itt pontosítani kell, hogy konkrétan melyikről van szó - megvolt a saját elképzelésük a világegyetemről és a lélekről, ami egyáltalán nem mondott ellent a monista hitüknek.
Nézetük szerint a lélek minden egyes eleme egy nagyobb egész része volt. Idegen volt számukra az a keresztény elképzelés, hogy a lélek valami teljesen ellentétes a testtel. Számukra a lélek és a test egységet alkotott, elválaszthatatlan teremtés volt, amelynek elemei áthatolták egymást.
1. A pogányság, különösen a szláv változatban, lényegét tekintve nagyon hasonlít a hinduizmusra.
2 Platón megközelítése az Indiában és Egyiptomban létező kasztok felosztásának rendszerét tükrözi. Egy bölcs ember tudja, hogy ez a rendszer létezik, és nem mesterséges. Platón csupán a valóságot mutatja be, nem talál ki semmit, ellentétben Arisztotelésszel. Mindig lesznek bölcsek, harcosok, kereskedők és a nép, mert ez a természetes egyenlőtlenségből fakad.
3 Lehet, hogy ellentmondásosnak találja, de nem azt mondom, hogy az empirizmus rossz vagy szükségtelen. Az empirizmus arisztotelészi változata azonban eltereli figyelmünket belső énünkről, és a külső világra irányítja. Nézzük csak meg a modern civilizációt, hogyan irányít minket a csillagok és az űrutazás felé. A spirituális embernek inkább az önmagán belüli utazások iránt kellene érdeklődnie. Az ember figyelmét a mikrokozmoszról a makrokozmoszra irányítja át. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a 19. század végén az asszociáció fogalmát kezdték kivenni a tantervekből, és ma már csak az NLP vagy az alternatív pszichológiai tanfolyamokon érhető el. Gondolkodásunkat felváltották a tévében, az interneten stb. látható ábrák és képek.
Olyan gyorsan:
1 A darált szelet lényegét tekintve a sertéskarajra hasonlít.
2 A halál után a fizikai test, amelyet holttestnek nevezünk, megmarad és bomlik.
3. A nyilvánvaló dolgokra való rámutatás is lehet művészet.
4 Őszintén szólva nem látom a problémát. Ha valaki szellemet akar keresni, tegye csak. És ha valakit érdekel a csillagászat, az az ő dolga. Én személy szerint inkább biztos vagyok benne, hogy nincs mélység az óceán túloldalán, minthogy az eltömődött csakráimmal foglalkozzak.
Ami pedig a magas és alacsony mágiát illeti:
Ha megnézzük magát a mágia definícióját, láthatjuk, hogy egy ilyen felosztásnak kevés értelme van.
Kicsit olyan ez, mint az irodalomtudományban. Minden egymást követő kutató igyekszik a témát egyre kisebb alcsoportokra osztani. Az eredmény 200 év alatt egy olyan bonyolult kategóriafa lett, hogy háromszor kellett átlapoznom a telefonomon, hogy mindent megjegyezzek.